Mintavétel a méhnyak sejtjeiből

Az orvos a nőgyógyászati vizsgálat során a hüvely eszközös feltárását követően egy másik speciális eszköz segítségével vesz mintát a méhnyak sejtjeiből.

Az eszközre tapadt sejteket ezután a citológus egy tárgylemezre kenve mikroszkóp alatt megvizsgálja. Az eredményeket ma már világszerte a modern, Bethesda- beosztás alapján értékelik.

Ezt megelőzően a PAP-tesztet (Papanicolaou-teszt) alkalmazták, azonban a napjainkban is használatos Bethesda-beosztás sokkal részletesebb és pontosabb diagnosztizálást tesz lehetővé.

A Bethesda-beosztás

A méhnyaki kenetek értékelését manapság csaknem kizárólag az újabb, Bethesda-beosztás szerint végzik. Ez a beosztás megmutatja, hogy milyen eredetű (laphám vagy mirigyhám) és milyen fokú (enyhe vagy súlyos) eltérésről van szó. A minták Bethesda-módszer szerint történő értékelése a következő eredményeket adhatja:

• ASC: bizonytalanul megítélhető („oda nem illő”) kóros  laphámsejtek jelenléte, ezen belül lehetnek
  • ASC-US: meghatározatlan okból jelenlévő atípusos laphámsejtek
  • ASC-H: meghatározatlan okból jelenlévő atípusos laphámsejtek, de nem zárható ki a súlyos fokú eltérés sem
• SIL: laphámsejtes elváltozások, ezen belül lehetnek
  • LSIL: enyhén atípusos laphámsejtek
  • HSIL: súlyosan atípusos laphámsejtek
• AGC: kóros mirigyhámsejtek
• AIS: mirigyhám in situ rákja a méhnyakban (még nem invazív)
• CIS (carcinoma in situ): invázió gyanúja vagy invazív folyamat

A méhnyakrák

Hazánkban évente megközelítőleg 1.200 – 1.400 új méhnyakrákos eset kerül felfedezésre, melyből a késői diagnosztizálás miatt közel 450 betegen már nem tudnak segíteni. A daganat a méhnyak hámsejtjeiből, azok rosszindulatú elfajulásával és kontrollálatlan szaporodásával alakul ki. A daganatos átalakulás nagyon lassú folyamat, általában több évet, de akár egy évtizedet is igénybe vehet.

A méhnyakrák azon rosszindulatú daganatok egyike, amely a megfelelő rendszerességgel végzett szűrővizsgálatokkal szinte teljesen megelőzhető, időben felismerve maradéktalanul gyógyítható.

A szűrés egyszerű, gyors, olcsó és hatékony.

A hámsejtek rosszindulatú elfajulása, ezáltal a méhnyakrák kialakulása lassú, több lépésből álló folyamat. A betegség kialakulását úgynevezett rákmegelőző állapot, illetve különböző mértékű sejtes elváltozások előzik meg. Ezért különösen fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat, melyek alkalmával a gyanús elváltozások időben felismerhetők. Ilyenkor közbelépve a rosszindulatú daganat kialakulása megelőzhető!

Mik a méhnyakrák kialakulásának kockázati tényezői?

A méhnyakrák hátterében 95%-ban a HPV-fertőzés áll. Bár a nők jelentős része átesik a fertőzésen élete során, mégsem alakul ki mindenkinél méhnyakrák. Nem lehet megjósolni, hogy kinél okoz a fertőzés idővel rákos elváltozást, ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek jelenléte nagyobb kockázatot jelent.

A HPV-fertőzésen kívül ilyen tényezők lehetnek (a teljesség igénye nélkül):

• egyéb, szexuális úton terjedő betegség jelenléte (pl. chlamydia vagy herpesz)
• promiszkuitás: a szexuális partnerek gyakoribb váltogatása
• fiatalabb korban megkezdett szexuális élet
• magasabb életkor
• dohányzás
• tartósan legyengült immunrendszer

A humán papillomavírus (HPV) és a méhnyakrák kapcsolata

A HPV-fertőzés a méhnyakrák legjelentősebb kockázati tényezője, a fertőzés az összes méhnyakrákos eset legalább 95%-ában megtalálható. A humán papillomavírusnak több, mint 100 típusát ismerjük, közülük 13 típus esetében ismert a méhnyakrákkal való kapcsolat, ám a méhnyakrák mintegy 70%-áért, a két leggyakoribb és legagresszívabb típus: a 16-os és a 18-as típus a felelős.

A HPV-fertőzés nagyon gyakori, életük során az emberek 50-80%-a átesik valamilyen HPV-fertőzésen, legtöbbször tünetmentes formában. A vírus általában magától eltűnik a szervezetből. Azon esetekben, amikor a vírus tartósan, akár éveken át észrevétlenül a szervezetben marad, a vírus jelenléte magas kockázatot jelent a méhnyakrák kialakulása szempontjából. Éppen ezért a méhnyak vizsgálatakor gyakorta a HPV kimutatása céljából is vesznek mintát (co-teszt).

A HPV fertőzés és így az annak következtében kialakuló méhnyakrák 92-95%-ban megelőzhető a HPV elleni védőoltással. Ennek részleteiről és a lehetőségekről kérdezze meg kezelőorvosát.

Ne várjon ölbe tett kézzel!

Biztos pont a bizonytalanságban!

A bizonytalan kenetek (ASC-US, ASC-H) esetében a kezelőorvos legtöbbször várakozást, illetve a vizsgálat bizonyos idő elteltével történő megismétlését javasolhatja. A rákos elfajulás lassú folyamat, így az orvos által meghatározott időszak alatt nem várható a méhnyakrák kialakulása. A várakozás ideje alatt a sejtes eltérések spontán javulhatnak (80%) vagy akár romolhatnak (20%) is, így a később megismételt vizsgálatok során derülhet ki, hogy lesz-e szükség további beavatkozásokra, kezelésekre.

A várakozás időszaka a vele járó bizonytalanság miatt feszültséget, stresszt okozhat a hölgyek számára.

A DeflaGyn® hüvelygél az ilyen, nem egyértelmű méhnyaki kenetek (ASC-US, ASC-H, LSIL, HSIL / PAP II-p, PAP III-p, PAP IID1, PAP IIID2 / PAP III, PAP IID) vagy HPV-indukált vagy p16/Ki-67 pozitív méhnyaki léziók vagy méhnyaki eróziók esetén alkalmazható a remisszió (javulás) elősegítésére. Ezáltal Ön a szükségszerű várakozás ideje alatt aktívan tehet azért, hogy a méhnyaki kenet eredményei javulhassanak, megelőzve ezzel a később esetleg előforduló komolyabb beavatkozásokat.

További termékeink: